A művelődési jogok szabályozása a hazai jogrendszerben
A modern állam egyik jellegzetessége, hogy az ott folyó művelődési (kulturális – oktatási - képzési) tevékenység szerteágazó. Ebből viszont az következik, hogy az állam által ellátandó feladatok is sokrétűek. A kulturális szféra igazgatásának egyes területei a kulturális tevékenység szerteágazásától, a kialakult intézményesültségtől, valamint a jelentkező feladatok mennyiségétől függően jöttek létre. Áttekintve és elemezve az EU néhány országának közigazgatási rendszerét úgy ítélhető meg, hogy hozzávetőlegesen mintegy 40 egymástól elkülönült kulturális területet tudunk megkülönböztetni. A kulturális igazgatás területeit meghatározzák a speciális állami feladatok, a kulturális ágazatok jogi szabályozása, az állam kulturális értékeinek támogatására fordítandó keret, valamint az, hogy a központi és helyi szabályozáson túlmenően milyen súllyal működnek az elkülönült kulturális igazgatás szervei. Az előzőekben tapasztalhattuk, hogy milyen színes a kulturális szférára vonatkozó jogi szabályozás. E hatalmas mennyiségű joganyagnak csak egyes területeire lehet kitérni. Előtérbe a szektort közvetlenül érintő, kiemelten az oktatásra - képzésre vonatkozó szabályozás kerül.
Témánk szempontjából a közigazgatási jognak megkülönböztetett szerepe van. A közigazgatás szervezetrendszerében az ágazati és a területi fő munkamegosztási elv érhető tetten. Akkor, amikor a kulturális igazgatás fogalmát kívánjuk behatárolni, akkor számunkra az ágazati munkamegosztás a perdöntő, hiszen a kulturális feladatok tárgyuk szerinti besorolását határozza meg. Abban az esetben, amennyiben a kulturális igazgatást szélesebb aspektusból vizsgáljuk és értelmezzük, akkor ez magában foglalja a kulturális igazgatáson túlmenően az oktatásügyi, valamint a sport és ifjúságügyi igazgatás valamennyi alágazatát is. Abban az esetben, amennyiben az Alkotmányban meghatározott művelődéshez való jogból indulunk ki, akkor annak egyik szelete a kulturális ágazata. A hazai szabályozásban e mellet tehát még két - az oktatásügyi, valamint a sport és ifjúságügyi - ágazat nevesíthető
A modern állam egyik jellegzetessége, hogy az ott folyó művelődési (kulturális – oktatási - képzési) tevékenység szerteágazó. Ebből viszont az következik, hogy az állam által ellátandó feladatok is sokrétűek. A kulturális szféra igazgatásának egyes területei a kulturális tevékenység szerteágazásától, a kialakult intézményesültségtől, valamint a jelentkező feladatok mennyiségétől függően jöttek létre. Áttekintve és elemezve az EU néhány országának közigazgatási rendszerét úgy ítélhető meg, hogy hozzávetőlegesen mintegy 40 egymástól elkülönült kulturális területet tudunk megkülönböztetni. A kulturális igazgatás területeit meghatározzák a speciális állami feladatok, a kulturális ágazatok jogi szabályozása, az állam kulturális értékeinek támogatására fordítandó keret, valamint az, hogy a központi és helyi szabályozáson túlmenően milyen súllyal működnek az elkülönült kulturális igazgatás szervei. Az előzőekben tapasztalhattuk, hogy milyen színes a kulturális szférára vonatkozó jogi szabályozás. E hatalmas mennyiségű joganyagnak csak egyes területeire lehet kitérni. Előtérbe a szektort közvetlenül érintő, kiemelten az oktatásra - képzésre vonatkozó szabályozás kerül.
Témánk szempontjából a közigazgatási jognak megkülönböztetett szerepe van. A közigazgatás szervezetrendszerében az ágazati és a területi fő munkamegosztási elv érhető tetten. Akkor, amikor a kulturális igazgatás fogalmát kívánjuk behatárolni, akkor számunkra az ágazati munkamegosztás a perdöntő, hiszen a kulturális feladatok tárgyuk szerinti besorolását határozza meg. Abban az esetben, amennyiben a kulturális igazgatást szélesebb aspektusból vizsgáljuk és értelmezzük, akkor ez magában foglalja a kulturális igazgatáson túlmenően az oktatásügyi, valamint a sport és ifjúságügyi igazgatás valamennyi alágazatát is. Abban az esetben, amennyiben az Alkotmányban meghatározott művelődéshez való jogból indulunk ki, akkor annak egyik szelete a kulturális ágazata. A hazai szabályozásban e mellet tehát még két - az oktatásügyi, valamint a sport és ifjúságügyi - ágazat nevesíthető