Az elmúlt másfél évtizedben alapvető változások zajlottak le a magyar társadalom és gazdaság szinte minden területén. Az átalakulási folyamat fő jellemzői az egész életen át tartó tanulás szempontjából az alábbiakban foglalhatók össze:
· Magyarországon a politikai és gazdasági rendszerváltás alapvetően új kihívást hozott a társadalom munkaképes tagjaival szemben, meg tudnak-e felelni a piacgazdaság új és gyorsan változó követelményeinek. A kilencvenes évek elején a tömeges munkanélküliség, az újra-elhelyezkedés nehézsége okozott gondot, jelenleg a munkahely megtartása jelent sokak számára komoly erőfeszítést;
· a hazai emberi erőforrás-fejlesztés indoka közvetlenül a gazdasági fejlődés követelményéből fakad, amely alapfeltételként követeli meg a munkaerő szakmai tudásának és képességének állandó fejlesztését, az aktív élet során történő többszöri – akár négyszer-ötször bekövetkező – szakmaváltást;
· a tudás szerepének növekedéséből adódóan az ezredforduló új kihívásai hazánkban is új válaszokat várnak az oktatás és képzés szinte minden területén. Más-más feladat- és feltételrendszer kidolgozására és biztosítására van szükség ahhoz, hogy az alacsonyan képzett, szakképzetlen rétegek hiányzó tudásukat megszerezhessék, a magasan kvalifikált rétegek folyamatos tanulási igényeiket kielégíthessék;
· az egész életen át tartó tanulás célja az egyén képességeinek fejlesztése és foglalkoztatási esélyeinek növelése. Ennek értelmében hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség megteremtéséhez, a társadalmi kirekesztés megszüntetéséhez.
